Naked Cannibal Campers (2020)

 Ekkora faszságot már régen láttam - szolgáljon mentségemre: munkaidőben néztem.

Rögtön az elején menekülő nő rohan az erdőn át, majd egy faházas kempingbe ér, ahol három kiélt kurva fogadja őt, majd megölik és elfogyasztják. Eközben idióták kis csapata horgászni indul ugyanoda, összeismerkednek a kannibál-boszorkány lotyókkal - innentől már fabatkát sem adnánk az életükért. De van itt ám természetfeletti szál is - az erdőben bóklászik egy félszemű kretén is, aki ért a mágiához, kék színű animációt tud tenyeréből elővarázsolni. Ezt felhasználva feltámassza a film elején megölt nő fickóját, aki, mondanom sem kell, szintén barom. Így ketten nagy-nagy leszámolásra indulnak a gonosz és általában ruhátlan boszorkányok ellen. A horgászni induló három fiatalember eközben szépen egyenként elhalálozik, minek következtében hosszú percekig nézhetjük, ahogyan a nők meztelenül eszik húsukat és vérrel kenik össze magukat és egymást. Hogy ennek mi a lófasz értelme van, azt nem tudom, ugyanis ezek után azonnal zuhanyozni mennek és újabb percekig gyönyörködhetünk abban, ahogyan mosakodnak. Megérkeznek a botcsinálta boszorkányvadászok, gépfegyver- és pisztolypárbaj kezdődik... 

 Jót tett a filmnek, hogy összesen egy óra az egész. Tulajdonképpen ez a sztori egy 6 perces xhamster-videóban is elfért volna. Szinte minden vágás után némi természettudományos felhanggal bogarakat, növényeket nézhetünk értetlenül. A hölgyek valószínűleg eme szerepüket pár csík kokainért vállalták. Esztétikailag ugyan szép húsosak, de testüket láthatólag kissé már lestrapálta életmódjuk. Mégis: az egyetlen értelmes és nézhető momentumai ennek a marhaságnak. Értem én, hogy szándékosan szar az egész, hogy nem kínlódtak különösebb forgatókönyvvel, hogy poénnak szánták (remélem!), hogy a színészi teljesítmény alig vetekedik az Arany János utcai óvodáscsoport: Mehemed, ki sosem látott tehenet című kamaradrámáéval, de ez akkor is borzalmas. Talán afféle eyecandy akar lenni a szex és horror rajongóinak, na de, mint érintett, azt kell mondanom, így sem állta meg a helyét. Az effektek is nevetségesek, a fegyverek torkolattüzeit mintha valami 1990-es videojátékból másolták volna, a varázslat kék csodája pedig sírásra késztet. A dialógusok olykor eget verően röhejesek, nos, ez viszont valóban szándékos, néha azért jót mulattam a két degenerált boszorkányvadász debil párbeszédén. Jó néhány trash filmet láttam már, de ez azokhoz képest meg mintha komolyan vette volna magát, ezért igen soknak találtam az üresjáratokat. Exploitation-nek sem nevezném, hiszen azok azért jóval pörgősebbek és tartalmaznak némi életet magukban, míg itt néha percekig gyalogló embereket látunk, időhúzó jelenetekkel borzolják leginkább az idegeinket. 

Szarul hangzik, de a helyzet az, hogy még a trash mércét sem nagyon üti meg ez az egész.

Nagy szerencsém, hogy nem itthon kellett végignéznem.

Maximum a ruhátlan lányok a pozitívum, de arra meg van bőven rövidebb és mégis tartalmasabb filmecske internetszerte...



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © Villámkritikák Blogger Theme by BloggerThemes & newwpthemes Sponsored by Internet Entrepreneur