Pedig egyszerűbb lett volna a "Mindenki baszik mindenkivel".
Carol bátyja dugás közben (itt minden így történik) elhalálozik, mivel a felesége voodoo babát szurkál. Ebből kitalálhatjuk, hogy nem vele szexelt. Carol, barátjával, Roberttel meglátogatja sógornőjét, (a temetésen nem tudni miért nem vett részt, továbbá a frissen elhalálozott bátynak miért van ódon, ezer évesnek tűnő sírköve...) mert nem tud belenyugodni, hogy életerős testvére ilyen váratlanul elhunyt. A Londontól nem messze álló kúria lakója, Fiona zavaróan boszorkányszerű jelenség, gyógyfűvek és sátánista jelképek fogadják az érkezőket. Hősnőnk annyira szerette bátyját, hogy az első éjjel már arról álmodik, hogy szexel vele, majd sógornője is beszáll a partiba... Furcsa álmaira Fiona különös teákat ad, amitől néha szédül és vizionál. Időközben megbizonyosodhatunk róla, hogy egy sátánista szektával van dolgunk, a ház körül mászkáló szobalány, istállómester és pap, meg úgy en bloc mindenki a gonoszt imádja. Mindezt egy szimpatikus jelenetben foglalják össze, amikor is egy hölgyet meghágatnak fekete kecskével és mindenki örömmel nézi. Őszintén szólva én is, bár nem vagyok kultista, engem csupán a... művészi teljesítmény nyűgözött le... Robertet időközben behálózza Fiona és persze dugnak, egyedül csak Carol marad ki a jóból, de ő meg pornósokat álmodik. Sötét gyanúja beigazolódik, a szekta azt akarja, hogy megszállja őt a gonosz, ennek érdekében... Na vajon mi történik? Hát beverik neki a lompost. Aztán érkezik a vég, valami teljesen érthetetlen fordulattal, gondolom a forgatókönyv utolsó lapjai eláztak kecskespermában.
A spanyol film valamiért teljesen angol környezetben játszódik, gondolom attól menőbb és eladhatóbb volt akkoriban. A rendezője José Ramón Larraz olyan munkákkal ajándékozta meg a horror kedvelőit, mint a "Symptoms", "Vampyres", "Deadly Manor", tehát leginkább kedvenc zsánerünkben merült el. Védjegye a szoft-szex, még a drámáiban is. Ezért is nem riadtam attól, hogy esetleg elspoilerezek valamit: ezen nincs mit. Ez egy horror hangulatú erotikus film, nincs meglepetés és egy idő után már nem is azért nézzük, hanem mert kíváncsiak vagyunk arra, ki kivel fog még és hogyan koitálni. Az alaptörténet valószínűleg a "Rosemary gyermeke" inspirálta, ismerős az ártatlannak tűnő társaság, meg a kábító itallal való manipulálás, ahogyan a férfi elcsábulása is. Minderre aztán ráöntöttek egy felnőttfilmes mázt és megszületett a "Los ritos sexuales del diablo". A szóbeszédek szerint Larraz később elhatárolódott saját művétől, pedig annyira nem rossz, olykor szinte művésziek a szexjelenetek. A színészek játéka élettelen és színtelen, kivéve amikor üzekednek, akkor viszont ügyes átéléssel alakítanak, öröm nézni. Horrorként nem igazán funkcionál, persze ettől még ne nézzük meg családi mozidélután keretében a gyerekekkel. Gyanítom a horror-köntös csak lepel volt az alatta megbúvó vérfertőzés, animálszex, anális erőszak, leszbikus erotika vidám és nedves tocsogására, de persze nem bántam meg, hogy megnéztem. Nagyszerűen tükrözi a nyolcvanas évek filmművészetét, az Európában újra elszabaduló szexuális forradalom fülledt szellőjét, az euro-szexploitation szívmelengető hullámának nedves habjait. Persze gyilkosság is előfordul benne, naná, hogy anális a végzet, egy ilyen filmben nem lehet csak szimplán hasba szúrni valakit. Csak ínyenceknek és vájtszeműeknek ajánlott.
