A film brutális, és meglepően jól van elkészítve. A zene igazán illik az eseményekhez, hol idegborzoló, hol kedvesen dallamos, ámde érezhetően sántítva figyelmeztet a borzalmakra. A kamerabeállítások, az operatőri munka minden igényt kielégítő, sőt, meg kell, hogy mondjam nagyszerű. A forgatókönyv... Nos itt akad némi probléma. Nagyon szép és jól kivitelezett minden esemény, csak a szaporodó miértek nem hagynak nyugodni bennünket. Amelyek nemhogy fogynának, de egyre többen vannak. Mintha egy kidolgozatlan ötlet, egy vázlat eseményei peregnének a szemeink előtt. A vége sem ad feloldozást, sőt, mintha félbe hagyták volna, hitetlenkedve néztem, semmi nem utalt arra, hogy befejeződik. És amennyiben az a vége, ha jól értelmezem, ami, akkor mire volt jó az egész, ami lejátszódott a szemünk előtt, hacsak nem az, hogy a nézőt szórakoztassák tök fölösleges körök futásával, kínzásokkal és halálokkal... Azt hiszem, megértettem a gonosz Lucy által előadott példabeszéden keresztül, kik ők és mit akarnak, de lehet, hogy csak kapaszkodót keresek. Szereplőink leginkább passzív kívülállóként nézelődnek, szinte nulla beleszólással az eseményekbe. A kis költségvetés a néhány effekten kiütközik, bár őszintén szólva erre ügyet sem vetnék, ha a történet komplex egész és hibátlan lenne. Ötvözi a home invasiont a testrablók inváziójával, a közepesnél jobb a fent említett pozitívumok miatt, de az érdemtelenül félbehagyott ötlet és a forgatókönyv botlásai fájó sebet hagynak maguk után. Lehetett volna komolyabban is elkészíteni nagyobb és kerekebb sztorival, amelynek van lezárása, ám a szépen kimunkált jelenetek és borzalmak ennek hiányában csak a semmiben lebegnek, afféle filmes ujjgyakorlatként. A hangulat mégis megmenti és kiemeli számomra az átlagból...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése