Könyv: Kevin Lyon: Kevin horrornaplója


 Kevin írt egy horrornaplót. Én meg hülye fejemmel elolvastam. Nagy hiba volt.

Párizsban járunk a '30-as években... Itt éldegél Kevin, kinek egész gyermekkora szívás. Mindenki utálja, arrébb löki, kimondott indulatot kelt maga irányába szimplán csak a kisugárzásával. (Mondjuk ilyen embereket én is ismerek...) Anyja prosti, apja pedig gyilkos volt - azt hiszem ez nem a legjobb útlevél az élethez. Hősünk azonban csak egy érzelmileg érték-eltolódott, erősen naiv 17 éves, akit Evelyn nénikéje kastélyába visznek az intézetből. Ott rövidesen felfedezi, hogy a család megmaradt tagja a kertésszel összefogva szorgalmasan gyilkolászik, hogy a holttesteket jól eladják. Erkölcsi érzékét nem zavarja különösebben a dolog, csak amikor megkérik, hogy szálljon be a buliba, akkor szökik meg, majd visszakerül a  javítóba. Onnan aztán kikölcsönzik gazdagok, hogy egy kielégítetlen feleség kanja legyen, de még ehhez is balfasz, mint ahogyan ebben a regényben szinte mindenki a józan észnek ellentmondóan viselkedik. Mivel még a szexhez is szerencsétlen, így visszatér Evelyn nénihez, skrupulusait félredobva beszáll a családi bizniszbe. Megtörténik a nagy beavatás és megtudjuk azt a húdeizgalmas tényt, amely rejtély már körömrágásig foglalkoztatott bennünket... Ja, nem. Tehát kiderül, hogy háromféle ember létezik, ezt arcmérésekkel a la Lombroso lehet felismerni, és mind csak a magafajtával érzi jól magát. Ennek érdekében a pénzesebbek preparált emberfejeket vásárolnak tőlük, mert az megnyugtatja őket, jobb, mint a rózsaszín szobabelső Xanax-szal, vagy a kötögetés. És a belőlük kivont testnedvekből élet-elixírt készítenek. Kevint pedig azért utálja már velem együtt mindenki tudattalanul (én tudatosan...), mert a legritkább csoportba tartozik, de amúgy ez a legdrágább. A kölök munkába fog és unalmas módon öldököl familiárisan, mígnem találkozik egy hozzá hasonló gyagyás és antipatikus lánnyal, ez bonyodalmakat okoz, majd végre vége ennek a bagolyköpetnek.  

 Kevin Lyon az újságcikkek tanúsága szerint debreceni író, álnéven alkot. Ezt mondjuk megértem, mert szívesen betörném az ablakát ezzel az ostoba fércművel. Eleinte elfogadja az ember, hogy istenem, a főszereplőnk egy tinédzser, aki szellemileg és erkölcsileg kb. egy 5 éves szintjén leledzik, de a végére nemcsak, hogy szemet szúr már ez a retardált gondolkodásmód, hanem meg is forgatja a szemünkben a kést. Maga Kevin lénye egy olyan karakter, amely bődületesen röhejes. Olyan morális magasságokban lebeg, hogy a szíve szakad meg, amikor a szeme láttára agyonvernek egy fiatalt, de ő azért vidáman öldököl és hordja haza az áldozatait. Ez kérem egy faszság, egy olyan izzasztó szellemi székelés eredménye, amelytől agyi aranyért kaphatott az író. Egy túltolt és torzított képet fest a világról is, amelyben fő figuránk leledzik. Itt mindenki nekrofil, nimfomán, gonosz és vérszomjas, kivéve a gyilkos Kevin. 

 Nem izgalmas, nem fordulatos, fárasztó és infantilis. Naplóformátumú stílusa már maga felborzolja tollaimat (igen, madár vagyok, hogy a kezembe vettem...), mert 89%-ban párbeszédekből áll. Hát ki a franc ír naplót a társalgásaiból??? A borítón, de még belül is, mindenféle brutális figyelmeztetések szolgálnak figyelemfelkeltésre, miszerint 18 éven felülieknek, jajj, ha elolvasod, elapad a tehened teje és kiszárad a forrás. Na, itt a lényege az egésznek: a sok locsi-fecsi mellett egyedül szinte a gyilkosságok vannak kidolgozva, tulajdonképpen az egész egy keret a gyilkosság-fantáziák maszturbációs képeihez. Nem lehet csak úgy kiadni ilyet, rittyentsünk mellé valami eget verően bugyuta mesét, máris piacra dobhatjuk a szerencsétleneknek. Olyan, mint a történettel rendelkező pornófilmek, a körítés mellékes, senkit nem érdekel kinek a gatyájából ágaskodik a fasz, mi a sztorilájn, azt át is tekerhetjük. 

 Az első pár oldal után gyanakodni kezdtem: ez biztos, hogy magyar író - előtte nem néztem utána. A gyenge és erőltetett elbeszélés, a szarból gyurmázott karakterek azonnal a "John Cure" és "Michael Mansfield" vonalra emlékeztettek, horrorfilm élményekből összetákolt gyerekes és komolyabb stilisztikát nélkülöző botrányosan felháborító, nívótlan firkálmányok, olyanoknak, akik az irodalmat csak mint kötelező iskolai tantárgyat ismerik.

 Alkotónk szorgos kontár: Kevin felnőtt kalandjait több kötetben is kipasszírozta magából. Kösz, de kösz nem.

Semmiképpen ne vedd a kezedbe, kivéve, ha nincs a bográcsozáshoz gyújtós, vagy papír nélkül rekedsz egy kerti budiban.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © Villámkritikák Blogger Theme by BloggerThemes & newwpthemes Sponsored by Internet Entrepreneur