Books of Blood (2020)

 Clive Barker zsenialitása a '80-as évek közepén robbantotta a horror műfajt. Elűzve a kriptaszagot, friss vérrel öntötte el a zsánert. Szinte saját műfajt teremtett, géniusza beteges, perverz és halálos koktélt alkotott. Ahogyan King mondta: a horror jövője. Aztán sajnos kialudt a láng, maradt nekünk a Hellraiser, amelyet utólag alaposan meg is gyaláztak, és maradtak a "Vérkönyvek" elemi erővel robbanó történetei. Barker átnyúlt az unalmas kliséken, és novellái sokkolóak, félelmetesek, és gonoszak. Ahogyan írónk démonjai lecsillapodtak, úgy egyre inkább átnyergelt a fantasyra, és csak vakító ívfénye maradt szemeinkben. A "Books Of Blood"-ra már volt próbálkozás 2009-ben, amely meg kell, hogy mondjam, nem hagyott mély nyomot bennem. Konkrétan alig emlékszem rá. Majd lehet, hogy alkalomadtán azért újra megnézem. A Hulu sorozatot kívánt kreálni a hat kötetet kitevő horror antológiából (itt jegyzem meg, hogy kurvára ki lehetne adni a maradék négy könyvet, ha már egyszer elkezdték itthon is...), de a producerek úgy döntöttek, ennyi elég lesz, biztos érdemesebb leforgatni még pár évadot a dögunalmas "Castle Rock"-ból. 

 A kerettörténet két gengszterről szól, akik egy füles után meggazdagodásra vágyva a drága "Vérkönyvek" nyomába erednek, amelyek gazdaggá tehetik őket. Majd belevágunk az első történetbe, amely azonban a végére szervesen kötődik az alapnarratívához. Jenna tudathasadással és mizofóniával rendelkezik (a hangok gyűlölete...), és úgy döntött, hogy abbahagyja a gyógyszerek szedését, ezért cserébe el akarja anyja suvasztani a "Farm" nevű helyre, ahol már járt, és rohadtul nem akar visszatérni. Ezért aztán lelép otthonról, majd egy igen kedves házaspárnál bérel szobát. Ezenközben egy baljós figura követi őt folyamatosan, növelve paranoiáját, amelynek köszönhetően nem tudjuk, mi is a valóság és a betegsége által született víziók között a különbség. Második esetünkben a szkeptikus doktornő szembetalálkozik egy médiummal, akin keresztül a holtak üzennek. Szkepticizmusa azonban nem volt alaptalan - cserébe a fiatalember alaposan ráfizet. Majd újra visszatérünk a gengszterekhez, és a paranoid lányhoz. 

Az első történet kissé túl van húzva, egy idő után az érdekes rejtély átmegy unalomba. Hiába az érdekes szereplők, karakterek, itt most egy csattanóval rendelkező gyors meséről lenne szó. Különösnek különös mese, de valahogy nem tud torkon ragadni, inkább csak egy idő után már várjuk a következőt. Pedig minden ott van benne, a zene, az atmoszféra... Túl hosszúra sikerült, egyszerűen hiányolom a dinamikát. A második vonzóbb, betegebb, sötétebb történet. Itt Barker furcsa világa kimutatja a foga fehérjét, megláthatjuk, miért is lett a horror koronázatlan királya. Durva bosszútörténete nagyszerűen kiemelkedik a szokásos médium-kísértetes sablonból. Itt zokog fel a lelkünk, miért is nem lett sorozat a "Vérkönyvekből". Talán jól-rosszul, de kaphattunk volna egy csokor igazán rémisztő sztorit, ha így, ha úgy. A költségvetés a CGI-halottseregen fájón érződik, oké, hogy sorozatnak készült, de nem lett volna baj, ha ide egy kicsit többet ölnek bele. Van némi TV filmes érzés is benne, de nem tisztem a kákán is csomót keresni, ami bántó volt, az első történet belassultsága. Amúgy érdekes, kellemes, de hiányérzetet hagy a többi bizarr mese megfilmesítetlen mivolta.