Alacsony pontszáma (5.3) ellenére nekem nagyon tetszett a film. Volt egy kicsi Ideglelés utánérzése, gondolok itt elsősorban a kézikamerás részek képi világára, de később ezt is megértettem, hiszen utánanézve kiderült, hogy egyazon rendező (Eduardo Sánchez) hozta össze mindkettőt. Az más kérdés, hogy szerintem a Drága Molly jónéhány fokkal erősebb is lett, mint az említett Ideglelés. Tegyük hozzá, hogy ez azért nem nagy fegyvertény. Aki szereti ha egy film végén mindenre fény derül, annak nem fog tetszeni, aki viszont szeret gondolkodni, teóriákat felállítani a látottakról, azoknak szerintem kifejezetten kedvére való alkotás a Drága Molly. Ennyire meg nem magyarázott sztorit nem is tudom láttam-e korábban. Itt ugyanis gyakorlatilag minden a néző fantáziájára van bízva, ami egyszerű lelkeknek talán éppen ezért csalódás lehet, bár azt gondolom működik a film úgy is, ha csak a látottakat fogadja be a néző, de annak, aki gazdagabb képzelőerővel bír bizony meglehetősen traumatikus utazásban lesz része. Csak meg kell próbálni az éppen eléggé szörnyűséges jelen mögé gondolni, amit a közel száztíz percben látunk. Elképzelni azt, amire a film csak nagyon elvétve és nagyon visszafogottan céloz. Ha céloz egyáltalán. Arra, hogy Molly nyomorúságos jelene mögött milyen rettenetes múlt lehet eltemetve, aminek csak az árnyéka vetül a jelenére, ami még így is sajnálatra és együttérzésre méltó. Hát még ha a film fellebbentené a fátylat arról, ami elmúlt, aminek kísértetei magukkal rántják Mollyt a poklukba.
Egyszeri néző számára, belátom, roppant dühítő lehet, hogy csak egy teljesen széteső fiatal nőt lát, aki valós vagy képzelt démonaival küzd és nem kötik az orrára az okokat, csak a szétesést, pusztulást látja, a miértekre nem kap választ. Szerintem meg ez lényegtelen. Akit érdekel az képzelje el, rakja össze a mozaikokat, de talán jobb ha nem teszi, mert az, ami Molly jelene alatt rejlik valami gyomorforgató szörnyűség. Éppen elég látni a főhős jelenében való pokolra szállását. Az is kellőképpen felkavaró elhihetik.
A Drága Molly nem egy könnyű darab, lelkileg is erősen megterhelő, amire még rátesz egy lapáttal, hogy néhol bizony látványban sem bánik finoman a nézővel. Nem olyan film, ami után rögtön egy másik horrorfilmet szeretnénk megnézni. Olyan, ami után inkább semmit, egy ideig. Komor, sötét, mizantróp darab, de érdemes megpróbálkozni vele, ha egy jóval kényelmetlenebb kikapcsolódásra vágyunk, mint amit az Ideglelés nyújt mondjuk.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése