Könyv: David Koepp: Hűtőkamra

  David Koepp neve nem ismeretlen a filmberkekben jártas olvasóknak. A "Pókember, "Indiana Jones és a kristálykoponya királysága", "Jurassic Park", "Angyalok és démonok", "A titkos ablak" és sok más blockbuster forgatókönyvírója ezúttal tollat ragadott (azaz leült a laptopja elé...) és egy regényt konstruált. Lássuk a sztorit, a tempó kedvéért bemásolom ide a hátsó borítóra vésett szinopszist:

"Roberto Diazt, a Pentagon bioterror ügynökét kivezénylik egy potenciális biokémiai támadáshoz, de a helyszínen még szörnyűbb dolgot talál: egy mutációra képes organizmust, amely a föld teljes élővilágát képes kiirtani.

Diaz izolálja az organizmust és eltemeti egy ritkán használt katonai bázis alatt kialakított hűtőraktárban.

Évtizedekkel később a félelmetes élőlény kitör a földalatti kamrából. Mindent felfal, ami útjába kerül… Csak Diaz tudja, hogyan lehet megállítani…"

 Ez egy nagyon szórakoztató és ha lehet azt mondani, igen könnyed horror - átütnek rajta írójának mozis előéletében szerzett tapasztalatai, ahogyan valóban filmszerűen láttatja velünk az eseményeket. Úgy játszik velünk, mint ahogyan a nagyszabású hollywoodi produkciókban szokás: a borzalmak pengéjén táncol, de soha nem dőlünk a teljes sötétségbe, jól irányzott és bőséges humorral engedi fel a feszültséget. Olvasása közben olyan érzésem volt, mintha egy jó 80-as évekbeli horrort néznék, de nem az olcsó "direct to VHS" fajtából, hanem filmvászonra szabva. Koepp profin vezet végig minket a történeten, bár annyit meg kell jegyeznem, a szereplők bemutatása, előélete túl részletesre sikerült, talán nem kellene oldalakon keresztül gyermekkortól napjainkig mindent megtudnunk róluk, lehetséges, hogy ez a része újdonság volt az eddig mozgóképekkel operáló filmgurunak. Ez az egyetlen kifogásom lehetne a könyv ellen, de azt még hozzáfűzném, még ezek a mozzanatok is át vannak szőve laza komikummal, így élvezhetőek, továbbá tesznek arról, hogy még személyesebbé váljanak a történések. Ha van időd rá, akár fél nap alatt is ki tudod olvasni, mert a pergő cselekmények és a jópofa karakterek, a szórakoztató és olvasmányos megfogalmazás, valamint az izgalmas sztori nem engedi letenni. Mindemellett valódi horror, ahogyan a megállíthatatlanul terjeszkedő parazita gombatelepek felfedezik, hogyan használhatják az embereket céljaikra, vagy akár még döglött állatokat is, zombivá alakítva. Szétrobbanó testek, terjeszkedő zöld trutymó, arcba hányassal fertőzés, a kormány kiöregedett ügynökei, jószándékú, ám kissé bolond főszereplők -  hát persze, hogy a VICO filmje - lehetne. Vérbeli szórakozás!