Eperjes Károly, Szinetár Dóra, Temessy Hédi, Hámori Ildikó. Ki ne ismerné ezeket a neveket a filmkedvelők közül. Na de ha azt írom, hogy ez egy a Hammer Stúdió gótikus horrorfilmjeinek stílusában készült film szereposztása, akkor azt hiszem nem lennék egyedül azok között, akik erősen hüledeznének a leírtak olvasatán. Márpedig így van. Robert Sigl első nagyjátékfilmje bizony bővelkedik magyar színészekben, méghozzá az első vonalból. De nem csak a színészek, hanem gyakorlatilag a stáb valamennyi tagja hazánk szülötte, az operatőrtől (Jancsó Nyika) kezdve a forgatókönyvírón át (Rozgonyi Ádám) egészen a kosztümökért felelős személyig (Koppány Gizella). Halkan megjegyzem, hogy bizony ők sem kis nevek a maguk területén. Örök rejtély, hogy a Laurin miért nem került szinte egyáltalán a magyar televízók képernyőjére, vagy miért nem lett hazai kiadása semmilyen formátumban. Nem gondolnám, hogy bármelyik színészünknek derogált volna, ha a film nem sikkad el, ha nagyobb figyelmet kap, mert szégyenkeznie valója senkinek nem lehet a produktum okán. Egyedül talán a forgatókönyv lehetett volna valamivel (jóval) feszesebb, cselekménydúsabb, csavarosabb. Hiába a rövid, 84 perces játékidő, a Laurin bizony még így is fájóan lassú és feszültségmentes alkotás. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy Robert Sigl rendező mindössze 25-26 éves lehetett a film forgatásakor, ami azért nem kis teljesítmény annyi idősen. Ha ezt a nem elhanyagolható tényt is hozzávesszük, azt hiszem a Laurin, minden hibája elenére egészen pofás alkotás. Mondjuk horrorként nem. Annál ez a film sokkal kevesebb feszültséget tartalmaz. A kategóriát belőni nem tudnám, de valamiféle gótikus Hammer-féleséghez áll a legközelebb. 1900-as évek eleje, egy kis német falu, titokzatos módon eltűnő kisfiúk, temető, várromok, műfüst, holtakat látó kislány (Laurin szerepében Szinetár Dóra) egyszóval minden, ami kell egy tipikus gótikus rémfilmhez. A körítésre nem is lehet panaszunk. A díszlet, a ruhák, a kellékek, az utolsó zsebóráig minden korhű és mesterien kivitelezett. Köröket ver sok, nálánál ismertebb zsánerfilmre. Az atmoszféra tehát kifogástalan. A rendezés, a fényképezés is átlag feletti. Ilyen rétegfilmhez képest meg pláne nagyon szép munka. A színészi játék is kiváló. Egyedüli hibája a történet vékonysága és ebből kifolyólag a film cselekményének már-már unalmas vánszorgása, és az előre kiszámíthatósága. Vérben és belsőségekben tapicskolást azért ilyen kaliberű színészeket felvonultató filmtől nem várnék el, így bármennyire is jót tett volna neki egy-két véres jelenet, ezt felróni nem lenne korrekt a forgatókönyvírónak vagy a rendezőnek. De ettől függetlenül lehetett volna a Laurin egy bivalyerős lélektani horror is afféle gótikus hammer köntösben. Ha úgy vesszük egy nagy ziccer maradt ki, mert remek színészeket szereztek meg egy kezdő, de nagyon jó rendező első nagyjátékfilmjéhez, pokoli szép hangulatot teremtettek egy nagyon kidolgozatlan forgatókönyvhöz. Kár érte, de még így is többet érdemelne ez a film, mint ami jutott neki.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése