Ha a "Nyelés" esetében igaz volt az elszalasztott lehetőség, akkor a "You Should Have Left."-re úgyszintén, vagy talán még inkább. Már amennyiben igaz, hogy a film egy Németországban az egekig magasztalt író, bizonyos Daniel Kehlmann novelláját dolgozza fel. Ha tényleg annyira nagy író, és a film alapját képező "El kellett volna menned" című, kemény 96 oldalas műve valóban egy remekmű, akkor valaki nagyon nem volt magánál, amikor filmre vitte a Kehlmann-remeket. Mert azt kizártnak tartom, hogy a kisregényben is húsz oldal azzal telik, hogy az új házba beköltöző férfi a villanykapcsolókkal játszik. Márpedig a film első felében nagyjából ez a legnagyobb feszültségforrás. Megtalálni a félszáz kapcsoló közül azt, ami a kislámpát leoltja. Mellesleg lehet, hogy Kehlmann művén alapul a film, de, hogy a készítők Stephen King Ragyogását sem olvasták keveset, az is biztos. Bár azt sem tartom kizártnak, hogy már maga az irodalmi alap egy Ragyogás-újragondolva és nem a forgatókönyvíró a ludas a mocsok erős párhuzamban. Terhelt, depressziós, megzuhant középkorú férfi az ifjú szeretőjével és a kislányával egy isten háta mögötti házban próbál újrakezdeni és kiheverni a felesége halálát. A ház pedig mintha önálló életre kelne és csak még jobban előhívná a férfit már éppen eléggé emésztő démonokat. A szerető felhúzza magát a férfi súlyos kedélyállapot-változásain, hallucinációin és faképnél hagyja a kislányával, aki egyedüliként hisz neki s onnantól fogva ketten küzdenek a házzal és a múlt szarságaival. Ez se lett volna rossz film, ha nem érződik rajta rohadtul, hogy igazából egyik szereplőnek sincsen kedve részt venni benne, hogy legszívesebben menne már haza a fenébe, és ha valamivel több feszültséget cselekményt visznek bele. Bár, ismétlem lehet, hogy maga a kisregény, amin alapul sem több ennél. Akkor meg másikat kellett volna választani. Csak ne Dragomán Györgyöt, vagy Parti Nagy Lajost, mert akkor nem találnak rá színészt, aki ébren kibírná a forgatást.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése