Őszintén szólva a film előzetese elragadó volt. Valahogy sikerült pár percet ama köpönyegbe burkolni, ahol úgy tűnt, mintha... De nem. A tartalom leírása után a Kedves Olvasó is megértheti, miért is kell ezen semmiségről írnom.
Hangulatos trailer. Alig vártam, aztán olyan mértékben csalódtam, hogy elképesztő.
Főhősnőnk az óceán mélyén éppen el van foglalva egy új, mély merülésre szánt szkafander tesztelésével, amikor valami történik, bár ő később nem sokat rágódik a dolgon, Balesetként könyveli el, miután megesik, ugyan egy dekát sem emlékszik rá. Miközben láthatjuk, hogy egy csúf polipóriás zargatja meg. Mindez lehetne szép felütése az eseményeknek, de innentől kezdve, az első pár percecskén túl már szálanként kezdjük a hajunkat ritkítani. A kisasszonyt , Olive-t sajnos kimentik, pedig jobb lett volna veszni hagyni, és akkor szabad marad majd' másfél órám az életben, mondjuk szaladgálni a réten, virágillatot szagolni, netán alsógatyagumival pengetni gitárként fals hangokat. Nem. A nő élve marad, és amnéziával sújtottan meglel az oxigéntartályában egy tojást,... Amit ugye nem jelent senkinek, csak hazavisz. Teljesen érthető esemény, mindenki így tenne, nem beszélve egy tanult asszonyról. Úgy ekkor kezdett bennem érlelődni, hogy megtekintem az imdb-s adatlapját a főszereplőknek, és az író-rendezőnek, mert ezek a büdös életben nem csináltak még filmet, azt biztosra vettem. Olyan, mintha a "Barátok közt" sorozat részeit nézném. Eltúlzott karakterek, eltúlzott jelenetek, a színjátszás pedig egyszerűen olyan, mint amikor a gyermekünk nem akar isibe menni, és hasfájást imitál. Na de Őt legalább sajnáljuk. A "Creature Below" szereplőinek meg legszívesebben kiosztanánk pár erős pofont. Nem ért meglepetés: max rövidfilmecskékben produkálták mind magukat. Az első "komolyabb" művük ez. De folytatom. A hazavitt tojás kikel, egy polipka lesz belőle, és szemen spricceli Olive-t, de nem olyan izgalmas módon, ahogyan férfiember gondolná, csak szimplán, ami által valamiféle mély összeköttetés alakul ki közöttük...Szóval a lény meglepő módon vérrel étkezik, de nem ám disznó, vagy marabu vérrel, csakis az emberé kell neki literszámra. Így hát a hívévé vált nőszemély rendkívül bazári színészi tehetséggel szállítja neki, a szintén szánalmas alakítást nyújtó ismerőseivel, rokonságával. Az egész egy nagyszerű katarzisba zuhan a végén (hogy vége van), amikor a semmirevaló színésznőnek hívott rokon kétségbeesve ájuldozik a világvégén. Itt volt az a pillanat, amikor tényleg ökölbe szorul a bicska az ember zsebében. Oké, hogy rászedtetek. Oké, hogy a drága életemből másfél órát elloptatok hülyeséggel. De, hogy Lovecraft leplével meritek ezt a talicska trágyát letakarni, hivatkozási alapként? A történet még nagyon nehezen benyelhető lett volna, bármennyire gagyi, primitív és szánalmas. Minden lépést előre láthatunk. Szó szerint, mert nem egyedül néztem, és az elkövetkezendő eseményeket kórusban mondtuk. De nincs mentség erre az amatőrségre, amellyel nyakon öntenek bennünket. A szereplőink taszítóan, gyengén alakítanak, mint valami falusi színjátszókör. Semmi eredetit nem tudnak sem ők, sem a forgatókönyv kiizzadni. Mint horror, a feszültségkeltés legnagyobb foka az volt, mennyi van még ebből, ugye hamar vége? Mindig támogattam a független filmkészítőket, de ez... Értékelhetetlen. Riasztó. Lehetett volna szebb is. Mondjuk, nem ilyen bugyuta történettel. Nem ilyen szereplőkkel, akik miatt szégyenlősen fordulsz inkább másfelé, ne neked kelljen pironkodni. Röhejbe fullad az egész. Nincs felépített egységes sztori, nincsenek színészek, nulla van. Még az amatőr szó is túlzás erre a szemétre. Az egyetlen tehetséges ember itt, aki a trailer-t összerakta, kalapom emelem előtte. Nem semmi volt egy rakás mocsokból izgalmasnak és érdekesnek tűnő valamit kreálni. Ha lehetne táblákat felmutatni, akkor 1-es lenne mind, izgalom, történet, színészet. Jó, a megvalósítás szép lenne, bár sosem tudtam elképzelni, hogy hiányos látású idegenek hogyan tudnának embereket pusztítani, de ez a szemérmetlenül lopott klisé, miszerint áldozatokat kell hozni az imádott lénynek, kb. ezerszer látott motívum. Senkinek nem ajánlom. Az a lény maradjon lent az óceán mélyén.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése