Az elveszett lelkek erdeje - The Forest of the Lost Soul a.k.a. A Floresta das Almas Perdidas

 

Az Elveszett lelkek erdeje egyáltalán nem volt rossz film, bár nem tökéletes és hibátlan, ami egyszerűbben kifejezve egy közepest jelent. Erős vagy gyenge közepes, az már nézőtől is függ. Ugyanis közel sem biztos, hogy mindenkinek tetszene. Kezdjük ott, hogy fekete-fehér, hogy az alig hetven perces játékidővel igencsak rövid film, bár ez utóbbitól még simán lehet jó, az előbbi viszont nem mindenkinek szimpatikus, viszont azt megjegyezném, hogy színesben egészen biztos, hogy a közepest is alulról súrolná. Egyszerűen ez a történet, film első fele legalábbis, röhejes lenne színes filmen. Félig színesben, félig fekete-fehérben leforgatni meg olyan ál-művészi szarság lenne, mint mondjuk a Mandy is. Abból meg elég egy is egy életben. 

A témája sem valami eget rengető újdonság, bár az első hibája, furcsasága, buktatója itt van. Ugyanis nagyjából a felénél erősen témát és stílust is vált a film ettől olyan, mintha két film lenne még abban a rövid időtartamban is. Elsőben egy fiatal lány és egy középkorú úr sétál ki, valahol Portugáliában az öngyilkosok erdejébe, hogy végezzen magával. Összetalálkoznak, megismerkednek, majd megpróbálják egymást lebeszélni az öngyilkosságról, vagy legalábbis megkérdőjelezni annak a másikra vonatkozó jogosságát, érelmét. Egy halál-romantikus lány és egy kudarcot vallott családapa helyenként érdekes párbeszédével telik az első húsz-harminc perc. Nem rossz és gyönyörű hangulatú, atmoszférájú rész, amihez rohadtul passzol a fekete-fehér kép. A férfit végül nem lehet lebeszélni az öngyilkosságról, és a lány közreműködésével megöli magát. 

Ezt követően fél óra "home-invasion-slasher" jön, amikor a lány lemészárolja a férfi családját, udvarlóját, majd vége a filmnek. 

Érthetetlen ez kettősség a filmben. Érthetetlen a lány motivációja, átváltozása bugyuta halálvágyó gothból egy érzéketlen és profi gyilkossá. Hát ez így leírva jó nagy szarnak tűnik, de azért annyira nem gané egy film közel sem. Mindkét fele a filmnek amúgy teljesen megállná a helyét a maga műfajában. A slasher rész egy rohadt jó kis feszült, izgalmas horror-thriller, ami önmagában is megállná a helyét, míg az első fele a filmnek egy dráma, sötét humorral a halálvágyról, elmúlásról az élet értelméről és értelmetlenségéről. Szóval teljesen jó két külön film lenne a filmben. Egyedül a kettő közti összekötőkapocs hiányzik. A lány indoka arra, hogy lemészárolja a vadidegen, de nagyjából megismert fickó családját és azt is, aki a lányát szereti. Ez egy hiba, ami azért nem kicsi, lássuk be nagy hiba, de amúgy jó kis film. Egyszer simán nézhető. Azokhoz képest, amiket sokszor végigszenvedtem meg pláne.

Ha már hiba, akkor szemét módon, de a film fejére olvasom, hogy itt látható a világ talán egyik legamatőrebb vágása, amit felfoghatatlan, hogy benne hagytak a filmben.  Olyan amatőr és kontár vágás van az egyik jelenetben, amilyet eddig én még nem láttam filmben. Ha ez nem a vágó bosszúja a rendezőn valami sérelemért, ami érte a forgatás alatt, akkor úgy kellett volna kivágni a stábból, mint macskát szarni. Mondjuk az se lehetett józan, aki a tesztvetítés után, feltéve, hogy volt ilyen, nem vette észre.