Kezdve azzal, hogy ilyen címen már nem is egy, hanem rögtön két filmet is készítettek. 1974-ben egy mai napig nézhető, klasszikusnak számító, és 2006-ban annak egy állítólag (és ezt sajnos el is hiszem) meglehetősen silány remakejét. Ritka arcátlan húzás fogni egy horror-klasszikus címét és visszaélve azzal, hogy sokan egy értelmes filmre asszociálnak, leforgatni egy olyan hulladékot, aminek megtekintése legjobb esetben is felér egy lobotómiával. Itt nem arról van szó, hogy valami nagy művész újragondolt egy közismert filmet és esetleg itt-ott módosított a saját szánalmas képességei alapján a történeten. Itt arról van szó, hogy egyszerűen egy jól csengő címmel felcímkéztek egy olyan szellemi anyagcserét, amit bármilyen más címmel a kóbor kutya sem nézett volna meg. Gyakorlatilag a címe az egyetlen említésre érdemes momentuma Sophia Takal (említsük meg a nevét, hogy legközelebb messziről elkerüljük a munkásságát) író/rendező halva született próbálkozásának a filmművészet területén. És mint már említettem azt is lopta. De megértő vagyok, mert a vak is látja, hogy ha saját kútfőből dolgozik, akkor az teljes zsákutca. Ami nem megy azt pedig kár erőltetni. Akkor pedig lopni kell, lenyúlni valamit, ami szépségtapasz lehet azon a szarkupacon, amit ő filmnek gondol. Nincs ezzel baj, csak akkor nem kéne megállnia itt, pusztán a bejáratott filmcímek lenyúlásán. Mindenki jobban járt volna, ha az egész filmet, úgy ahogyan van összelopkodja más filmekből. Akár komplett jeleneteket is összeollózhatott volna az elmúlt fél évszázad valódi filmjeiből. Szemét dolog lenne persze, de legalább valami nézhetőt foltozott volna össze ahelyett, hogy ilyen tákolmányokkal pusztítja el a néző agysejtjeit. Elhiszem, hogy olthatatlan vágya volt, hogy sivár és pocsolya-sekély gondolatait, gereblye bonyolultságú kreativitását közkinccsé tegye, ellopva ezzel másfél órát az ember életéből, de mindenki jobban járna, ha maradna a home-videók készítésénél és szórakoztatná azokat, akik kénytelenek őt és sivár gondolatvilágát elviselni. Ne terheljen minket ezzel a közeljövőben, értve itt az elkövetkezendő száz-százötven évet.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése