The Cleaning Lady (2018)

 Egy újabb Alexis Kendra, Jon Knautz film. Gondolom ez az információ nem fog tömegeket a film megnézésére inspirálni, mint ahogyan engem sem dobna fel ez a két név, csak érdekességként jegyeztem meg, amit én is csak utólag vettem észre, hogy a 2015-os "Goddes Of Love" című filmben is ugyan ez volt a munkamegosztás az említett alkotók között. Alexis Kendra és Jon Knautz közösen megírták a forgatókönyvet, amiből Knautz leforgatta a filmet és Kendra eljátszotta a női (és egyben a filmbeli) főszerepet. Költséghatékony módszer, vagy csupán arról volt szó, hogy "győztes csapaton ne változtass". A Goddes Of Love ugyanis (nekem legalábbis) kifejezetten tetszett, még akkor is ha nem  volt kimagaslóan jó az összkép, de az ötletes csavar a végén egy jó kis filmmé emelte számomra. Talán ezért, na nem az én véleményem miatt, maradt meg a The Cleaning Ladyben is ez a felállás. A végeredmény viszont ég és föld.

Az látszik, hogy filmet készíteni nem felejtettek el teljesen, Kendra sem lett rosszabb színész, de ez most nagyon nem működött. A film másfél órájából úgy egy óra szörnyen unalmasra és kényszeredettre sikerült. Teljesen olyan érzése volt az embernek, hogy nyújtják-nyújtják az amúgy is papírvékony történetet és reménykednek abban, hogy valamikor csak eljutnak a minimum másfél órás műsoridőhöz, amikor végre valahára befejezhetik. Ezt támasztja alá, hogy 2016-ban már elkészítették a The Cleaning Lady 10 perces rövidfilm változatát, ami gondolom sokkal jobbra, feszesebbre is sikerülhetett. Mert ebben a történetben ennyi filmidő van. Egy tíz perces történetet kinyújtani másfél órásra az hülyeség és öngyilkosság. Az egész film, kis túlzással ugyan, de nem szól többről, mint hogy egy nagyon súlyos gyerekkori traumát és abból származó fizikai sebeket (felismerhetetlenségig összeégett arc) magában és magán hordozó fiatal takarítónő (Shelly - Rachel Alig) munkát kap egy kapcsolatfüggő, egyedül élő csinos kozmetikusnőtől (Alice - Alexis Kendra), aki éppen szabadulni próbál egy házas férfitól, akivel se veled, se nélküled típusú szeretői viszonyban van. Alice megszánja és valahol ki is használja a szerencsétlen Shellyt, hogy megszabadulhasson a nyomuló férfitől, ezért felajánlja a barátságát, amit az eléggé furcsán viszonoz. És leginkább teljesen érthetetlen motivációktól vezérelve válik egyre félelmetesebbé és közveszélyessé a viselkedése.

Összességében egy nagyon lapos történet, nagyon tessék-lássék, "essünk túl rajta" módon elkészítve. Sem a szereplőkkel nincsen különösebb baj, sem a film megvalósításával, egyszerűen ez a történet, ez a forgatókönyv nem másfél órás filmhez készült. Vánszorog az egész film és lötyög a szereplőkön a karakterek üres jelmeze. Felesleges volt egy rövidfilmből ezt elkészíteni, vagy nagyon tovább kellett volna írni a forgatókönyvet, nem tudom, de ez így rémesen kevés volt. A Goddes Of Lovehoz viszonyítva mindenképpen.