Hellblazers (2022)

 Fel kell tennünk a kérdést: vajon Justin Lee író-rendező titokban gyűlöli-e a horrorfilmek ikonikus szereplőit? Miért nem hagyta őket emlékeink polcain abban a szép keretben, amelyben tároltuk őket és amelyet néha elmerengve leporoltunk? Készített nekik egy nagy roast partit, nyugdíjba vonulásuk alkalmából megalázva őket. És vajon mi ütött a szereplőkbe, akik elfogadták ezt a messzire bűzlő meghívót? Még akkor is jobban jártam volna, ha az ablak előtt merengve nézek ki az éjszakába 1 óra 24 percen keresztül. És Tony Todd (Kampókéz), Adrienne Barbeau (A köd), Meg Foster (Elpusztíthatatlanok), Courtney Gains (A kukorica gyermekei), Bruce Dern (Ami sok, az sokk), Billy Zane (Mesék a kriptából - Démonlovag) , John Kassir (Kriptaőr - Mesék a kriptából) is jobban járt volna. 

 Tessék, nézzetek bele a moslékosvödörbe:

 Bill, a félhülye vietnami veterán egy éjjel a farmján hívatlan betolakodókat észlel. A bozótban lapulva lesi ki, amint csuklyás szektások egy embert a pokolba ásott lyukba vetnek, majd cserébe kimászik onnan egy démon. Másnap délelőtt mindezt elmondja a kisváros rendőrőrsén. És most álljunk meg egy pillanatra. Amikor azt írom, kisváros, az annyit tesz: egy benzinkút, egy karácsonyfa árus, egy kocsma, egy kajálda, egy helyi rádió "központja" és a rendőrőrs. KB. 15 lakossal, akik 90%-ban eme helyiségek dolgozói. Anderson seriff unottan hallgatja végig a vén fasz hadoválását, de nem is tehetne másképp, hiszen karaktere egy üres papírlap, amelyre csak annyi van írva, hogy a nagyvárosból jött. Persze mindez nem egyedi: egyetlen szereplőnek sincs semmilyen vonása, beszélő bábuk. Főzsarunk amúgy nagyon új a városban, mégis mindenkit név szerint ismer. 

  Bill hazamegy a bírtokára, ahol felkészül a kultisták támadására, csapdákat telepít. Ez izgalmasan hangzik ugye? Nos, kihúz két madzagot, amelyek szinte csak füsttel megölnek két gonoszt, akik valami különös, öngyilkosság iránti szenvedéllyel sétálnak bele a csapdába. A szuicid hajlam azonban nem csak náluk jelentkezik ebben a filmnek nevezett latrinában: az öreg a társai halálán sem tanuló harmadik gyilkossal úgy végez, hogy ő is rámenjen. A szektások célja minél több embert lemészárolni, de eszükbe sem jut lőfegyvert használni, inkább csak kalapáccsal, késsel indulnak a golyózáporokba, tisztára mint a Júdeai Nemzeti Front Elit Öngyilkos Alakulata. 

 A bejelentett robbanásokat már a seriff sem hagyhatja ellenőrzés nélkül, kivonul egy rendőrnővel a helyszínre, ahol low budget-módon összetalálkozik a démonnal, azaz a kamera az égre mered, miközben hallhatjuk az eseményt. Az este közben leszáll a városra, a telefonvonalakat elvágták és az összes lakos (mind a 8 ) ráébred, hogy a bőrükre megy a játék. Ezért a csupaüveg pubban gyűlnek össze és úgy tesznek, mintha a szemben lévő rendőrőrsre fegyverért átmenni olyan távolság lenne, mint a Berlin-Róma tengelyen végig gyalogolni. Néhány jelentéktelen szereplővel (haha, mind az) végeznek a csuklyások, előkerül egy kis gránátvető is, amellyel pont a benzinkúton lövöldöznek, verekedős jelenet, amelyben abszolút mindegy, ki győz, hiszen senkiért nem tudunk izgulni. Majd végre véget ér, én meg elmormolok néhány átkot. 

 Ne tévesszen meg, amikor azt mondják, hogy ez egy vígjáték. Ne hagyd, hogy ilyen könnyen megússzák. Próbálnak néha valami apró humoros momentumot belecsempészni, de az inkább siralmas. Annyira vicces, mint amennyi feszültséget tartalmaz. Ilyenkor jut eszembe tisztelegni az Asylum Stúdió előtt, akik ügyesen tudják a szart is szórakoztatóvá tenni. Ez meg itt csak szar, tele balfaszkodással, érdektelen szereplőkkel, érdektelen sztorival, vontatott tempóval. Lassú, de annyira, hogy sokszor már majdnem felsikoltottam, unalmas locsogások az olyan real time-ban mutogatott felesleges jelenetekkel keverve, mint amikor a seriff gyalogol, leguggol és körülnéz. Valódi időutazás: óráknak tűnik, de valójában csak percek - holott két vágással másodpercekre lehetett volna szorítani. Persze azt a rengeteg maradék játékidőt mivel is töltenék ki...? Mindenki hülyén viselkedik benne - mind a gonoszok, mind a városiak. Nem jópofán hülyék, hanem mint a debilek. Ez egy antifilm, ez egy pszeudofilm, ez egy állatorvosi ló, hogyan ne írj forgatókönyvet, hogyan ne rendezz, hogyan ne alkoss megjegyezhető, vagy legalább érdekes karaktereket. Az imdb-n elolvastam a kritikákat. Higgyétek el, a sok rosszindulatú figura, aki dicséretet pötyögött erről, azok csak át akarnak baszni, ez csak arról szólhat, hogy ha már ők végigszenvedték, akkor mindenki más is így járjon. Semmi nem segít ezen a filmen: az utalások más horrorokra, a színészek, a viccesnek szánt, ám valójában idegőrlő társalgások sem. Az meg egyenesen felháborító, hogy ott volt egy szívmelengető szereplőgárda, egy stáb, akkor miért nem készítettek valódi érdekes és izgalmas horrort? Meg ne nézd, nem csak időpazarlás, de szenvedni is fogsz közben.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © Villámkritikák Blogger Theme by BloggerThemes & newwpthemes Sponsored by Internet Entrepreneur