Könyv: Steven Spruill: A sötétség urai

 Néha az ember a szemétdombon lel kincsekre. Egyik hétvégi bolhapiacon a hosszú asztalon a szokásos gyertyatartók, rézholmik, használt flexkorongok között egy kupac könyv virított. Ott leltem erre a kötetre - az író nevét ismerem, orvosi krimikben utazik, de a tartalom lenyűgözött. A kisebbségi eladó ötszázra taksálta, én meg nem állok le alkudozni, gondolom kétszázért is jöhetett volna, így láttam ahogy felcsillan a szeme. Baszd meg, gondoltam, mert éreztem, hogy én is jól járok az általa szemétnek tartott papírral.

A JLX kiadó gondozásában jobbnál-jobb regények jelentek meg a 90-es években. A néha szinte horror határát súroló thrillerek magukon hordozzák az általam imádott korszak karakterjegyeit, de náluk kerültek itthon kiadásra az első Lucas Davenport regények, amelyek a mai napig népszerűek a bűnügyi műfaj rajongói számára. A bazári borító persze megtévesztő, mert a lapokon egy igazán izgalmas akció-horror kerekedik ki, méghozzá nem az unásig ismert fajta vámpír témában. Jöjjön az idemásolt szinopszis, amely nem tagadja meg korát (mintha egy Vico filmajánlót hallanék...):

"Merricket középkorú washingtoni rendőrként ismerjük meg, amint egy minden jel szerint őrült gyilkos után nyomoz, aki találomra csap le kizárólag fiatal nőkre az amerikai fővárosban - minden áldozat torkát átharapja, s a szerencsétlenekben nem hagy egyetlen csepp vért sem. Vámpír Washingtonban? Merrick azonnal tudja a választ, nem először találkozik a gyilkossal... Aki a fia... És akit ötszáz éve akar ártalmatlanná tenni - eredménytelenül... Halhatatlan rendőr? Hallatlan! Az, de mindenre megtalálja a választ a nálunk is kegyetlenül népszerű Steven Spruill legújabb könyvében!"

Az igen egyszerűre faragott tartalom természetesen nem villantja meg igazándiból a könyv erősségeit, hiszen ez alapján tényleg csak egy vámpírsztori a sok közül. Nem mutatja meg a vérevők (hemofágoszok) alaposan felépített mítoszát és szépen kialakított világát. Ahogyan azt sem, ahogyan tudományos vonalon is (mivel mégiscsak orvosi krimik szerzőjéről van szó) nagyon ügyesen és modern módon mutatja be a lények biológiai fundamentumait. Valamiért szinte filmként pereg az egész a szemünk előtt - ez a korszak regényeinek a sajátossága, mintha egy nagyon jó Full Moon Productions mozit néznénk, amely többszöri megtekintésre is érdemes. Különleges zamata van, bár a ponyva-horror minden alkatrésze benne van, annál jóval komolyabb regény. Mély hatást gyakorolt rám, ahogyan egyre jobban magával vont és amikor már belehelyezkedtem a sztoriba, megismerve a világát, onnan már komoly adrenalinlöketek tették lehetetlenné a lerakását. A kibontakozó különös macska-egér harcba újabb és újabb szereplők sodródnak bele, egyre magasabb tétekkel emelve az izgalmakat. Az író sosem hagyja elpilledni az embert, romantikája is éppen annyi, ami nem teszi mellékvágányra a fő vonalat. Ami különösen megfűszerezte a cselekményeket, az a gonosz jól bemutatott fejben dúló harca az időnként benne feltámadó jóval, vagy éppen a fordítottja, ahogyan főhősünk küzd ragadozóösztöneivel. Öröm olvasni, ahogyan napjaink nyálas vámpírádái helyett férfias és kegyetlen, olykor idegi játszmában kibontakozó harc dinamikája teszi feszessé a történetet. A befejezés nem hagy bennünk hiányérzetet, viszont a regény egy trilógia első része - sajnos, ahogyan az lenni szokott, a többi már nem jelent meg itthon, név szerint a "Daughter of Darkness" (1999) és a "Lords of Light" (1999). Mint mondottam így is szépen le van zárva, úgyhogy nyugodtan vedd a kezedbe, nagyon tartalmas és üdítő élményben lesz részed. Örülök, hogy ráleltem, de ahogy elnézem a regikonyvek.hu-n 990 forintért is megrendelhető. Csapj le rá.